Dr. Cosovan Attila Róbert (Máramarossziget, Románia, 1970. március 25. –) vagyok; tervezőművész, a MOME és a BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM tanára, a COANDCO.CC alapítója, a COnSENS és KÖZiDEM együttműködési ökoszisztéma alapítója, a DIS.CO című könyv írója és tervezője. Főbb kutatási és alkotói területeim: teljes körű termék-, szolgáltatás-, márka-, vállalkozásfejlesztés és kommunikáció, tanácsadás, mentorálás.

Jelenleg az oktatói munka mellett az általam kifejlesztett tervezői kapcsolatteremtés módszertanának a lehetőségeit kutatom és integrálom tervezőművészi praxisomba: a cosovana.com weblap ennek a történetét fogja elmesélni és fejlődési folyamatát mindenki számára elérhetővé tenni. Eredményeim jelenleg - az általános digitális lenyomat mellett a COANDCO.CC weblapon találhatók meg.

Addig is néhány mondat a témáról:
A designkommunikáció – védjegyoltalom alatt álló – tervezői/alkotói szemlélet, filozófia és módszer (teória és praxis), amely a következőképpen értendő:

Designkommunikáció = fejlesztésbe (fejlődésbe) integrált kommunikáció.
a DIS.CO filozófia prezentációja

A design; tervezőművészet, kreatív tervezés, alkotói magatartás. Ehhez társul a kommunikáció; a tervezői, alkotói, kreatív kapcsolatteremtés, úgy az önreflexió (belső párbeszéd), mint az interhumánus fenomén szintjén. Így tehát a designkommunikáció egy olyan kapcsolatteremtési szemléletet képvisel, amely HÍD- ként jelenik meg a különböző diszciplínák és diskurzusok, a társadalom és a gazdaság jelenségei között. Interdiszciplináris és interprofesszionális módszerével valós idejű kapcsolatot lehet teremteni oktatás, kutatás és vállalkozás között

A tervezés, az alkotás és az ebből fakadó kapcsolatteremtési szándék az emberi faj egyik legfontosabb adottsága, lehetősége, kötelessége és egyben felelőssége – figyelembe véve a társadalmi állandó(k) és változó(k) kölcsönhatását.

Az alkotói, tervezői kapcsolatteremtési képességünk fajunk létezése óta determinálja integrált és differenciált, azaz komplex emberi gondolkodásunkat, amely a minimum és maximum szabályokat figyelembe véve – a felismerés / megismerés fenomenológiájában – egy holisztikus viszonyrendszerben fogalmazódik meg; ezzel segítve a tervezői, alkotói optimum megtalálását.

A designgondolkodás (design thinking) jellegű társadalmi manifesztációhoz képest a designkommunikáció kilép a tervezői gondolkodás kereteiből, melynek proaktív módszertana és szemlélete a Csíkszentmihályi-féle áramlat (flow- élmény) a Viktor E. Frankl-féle értelemközpontú egzisztenciaanalízis és a szókratészi párbeszéd bölcseletére épít.

Konklúzió:   Az állandó és változók együtthatója az alkotás; a kreativitás pedig a túlélési ösztön emberi manifesztációja.